Ez egyenl�re m�g csak az eleje, �s a legv�ge x$ folyamatosan fogom felt�lteni!!! x$

1.T�mav�laszt�s, �s a c�m magyar�zata J

(a C�m: etol�gia) 

A t�mav�laszt�som oka nagyon egyszer�! Nagyon szeretem a kuty�kat, �s a kutya �s�t: a farkast.

El�sz�r rengeteg �tletem volt, hogy mir�l �rjak, rengeteg t�ma foglalkoztatott, �r�, temetkez�si szok�sok, egy bizonyos k�nyv, �s m�g sorolhatn�m reggelig! De egyiket sem tal�ltam t�ls�gosan izgalmasnak, ami olyan lenne, hogy m�st is �rdekeljen.

Sok�ig �gy volt, hogy a nagyszer� �r�r�l: Tolkien-r�l, a Gy�r�k Ura atyj�r�l �rok, de err�l k�s�bb letettem. Neh�z t�ma lett volna, �s m�r sokkal kor�bban el kellett volna kezdenem foglalkozni vele, tal�n majd 12-ben. J A Gy�r�k Ura foglalkoztatott, �s sokszor l�ttam is telev�zi�ban, de nem olvastam el, b�r t�bbsz�r is hozz�fogtam. R�j�ttem: mivel m�g egyszer sem olvastam el, tal�n nem is �rdekel annyira ez a t�ma. �gy esett a v�laszt�s a kuty�kra, a viselked�s�kre, �s �rz�seik tanulm�nyoz�s�ra. Ez �gy �rdekesen hangzik, mert h�t a kuty�kba nem lehet belel�tni, �s akkor m�gis hogyan tanulm�nyozom az �rz�seiket, de ez nem olyan bonyolult, mint amennyire annak hangzik. Legal�bb is az elk�pzel�se nem annyira az… A kuty�nak nagyon j� a mem�ri�ja, ha valami rossz t�rt�nik vele, a helyet, ahol t�rt�nt, igyekszik elker�lni, ha b�ntj�k, nem megy t�bbet oda ahhoz az emberhez, aki b�ntotta.

Az el�z�re egy p�lda, amit saj�t „b�r�m�n” tapasztaltam: Mikor megkaptam a kuty�mat (2003.nov.01), a nagy lelkesed�sbe egyb�l s�t�lni indultam vele. Levittem a Duna partra �s elengedtem. Minden f�lelem n�lk�l beleg�zolt a v�zbe, eg�szen messze be�szott.� is bep�nikolt, �s �n sem voltam teljesen nyugodt, mik�zben kintr�l, a partr�l figyeltem. J�tt egy nagy haj� (amennyire eml�kszem usz�ly), �s hatalmas hull�mokat kavart. A kuty�m sajnos m�g nem volt el�g j� �sz�, megijedt, �s kap�l�zva indult kifele. Els�, �s egyben utols� eml�ke ez a v�zzel, mivel az �ta nem mer belemenni, �s m�g att�l a v�zt�l is f�l, amit ki�nt�k nekik, hogy legyen mit inniuk. (Persze csak addig, am�g a flakonb�l ki�nt�m, meginni szerencs�re van b�tors�gaJ ) Persze, mint k�s�bb megtudtam, a flakon v�zt�l nem csak ez�rt f�l… hanem mert egy csal�dtagom folyton a fej�re vert a flakonnal… �gy h�t nincs min csod�lkozni, hisz megjegyzi, hogy a flakon neki �rt.

Biztos mindenki ismeri azt a mond�st, hogy „Az ember legjobb bar�tja a kutya!” Nah�t ez �gy ahogy van, teljes m�rt�kben igaz. Hogy mi�rt? B�r kicsit viccesen hangzik, de m�gis �gy van: ha az embernek rossz kedve van, akkor elmondhatja kuty�j�nak a probl�m�it. Igaz, a kutya nem �rti, de azt �rzi, hogy valami baj van. V�gig hallgat, �s nem hagy ott… b�r az igaz, v�laszolni nem tud…

Az etol�gia sz� nem �sszekeverend� az etiol�gia (ok-okozat �sszef�gg�s�t tanulm�nyoz� tudom�ny), �s az etimol�gia (a nyelv�szet egy altudom�nya) szavakkal.

Jelent�se: a biol�gia �llatokkal foglalkoz� �ga. Az �llatok viselked�s�t, szok�sait tanulm�nyozza. Az �llatok viselked�s�t �ltal�ban k�t csoportra osztj�k: �r�kl�tt (genetikailag az �seit�l �r�k�lt szok�sok), �s tanult elemekre. De ez m�ra m�r kicsit eltorzult, mivel a tanul�si k�pess�get is �r�klik a k�lyk�k, �s a tanuland� dolgok egy r�sz�t is. Ha azt vessz�k, hogy egy kuty�nak meg kell tan�tani az �l, �s fekszik parancssz�t, egyszer� dolgunk lesz, mivel a kutya mag�t�l, m�r az els� �r�kban �l, �s fekszik.

Az etol�giai alapja a megfigyel�s. Az �llatot mindig eredeti k�rnyezet�ben kell megfigyelni.

Egy etol�giai vizsg�lat:

Megfigyel�s: A megfigyelend� viselked�s a kutya ugat�sa. A vadon �l� kutyafajt�k (farkasok, r�k�k stb.) legink�bb csak k�ly�kkorukban ugatnak, k�s�bb m�r csak vony�tanak. A kuty�kat legink�bb emberk�zeli �letm�djuk k�l�nb�zteti meg a t�bbi kutyafajt�t�l. Az etol�gia nagy mesterei k�z�tt felmer�lt a k�rd�s: tal�n �ppen a kutya embermell� ker�l�se okozta a kuty�k domin�l� t�lzott hangad�si k�nyszer�t. Oka lehet ak�r a kutya �s az ember k�z�tti kommunik�ci�. Ennek felt�tele, hogy az ember k�vetkezetesen le tudja sz�rni a kutya hangj�b�l, ugat�sa hossz�b�l, t�pus�b�l stb. hogy mit akar a kutya tulajdon k�pen.

A k�rd�s az, hogy az ember k�pes-e a tal�lgat�sn�l biztosabban is levonni a mondanival�t, meg�llap�tani a kutya hangulat�t, emocion�lis �llapot�t?.

Hipot�zisek:

1. Az emberek erre k�pesek, ezzel teljes�l az egyik felt�tele annak, hogy az ugat�snak szerepe legyen az

ember �s a kutya k�z�tti kommunik�ci�ban.

2. Az emberek erre nem k�pesek, ez kiz�rja azt, hogy az ugat�snak az ember-kutya kommunik�ci�ban legyen szerepe.

K�s�rlet: K�l�nb�z� kuty�s tapasztalattal rendelkez� embereknek olyan el�re felvett ugat�sokat j�tszunk le, amelyekr�l nem tudj�k, hogy milyen helyzetekben lettek r�gz�tve, �s megk�rj�k �ket, hogy �rt�kelj�k a kutya val�sz�n� hangulat�t �s tippeljenek a helyzetre.

Eredm�ny: Az emberek k�pesek egy�ntet�en, �s az elv�r�soknak megfelel�en jellemezni a kuty�k motiv�ci�s �llapot�t, �s a v�letlen szintn�l nagyobb sikeress�ggel tippelnek a t�nyleges helyzetre, amelyben a hallott ugat�st r�gz�tett�k.

K�vetkeztet�s: Igazoltuk, hogy egy nagyon l�nyeges felt�tele teljes�l annak, hogy az ugat�s kommunik�ci�s szerepet t�lthessen be az ember �s a kutya k�z�tt: az ember k�pes inform�ci�t nyerni az ugat�sb�l.

x. Befejez� �sszefoglal�.

Amit�l egy kutya-gazda kapcsolat „t�k�letesen” fog m�k�dni, az a megfelel� kutyatart�si k�r�lm�nyek. Ha ezek megvannak, akkor kiegyens�lyozott, boldog �lete lesz mind a gazd�nak, mind a kuty�nak. Hogy mik ezek a felt�telek? Nem is olyan neh�z kital�lni… :

- szoros kapcsolat, szeretet mely m�r az alomban l�tre j�n –mert pl. a sz�v�nknek kedves k�ly�k az, aki el�sz�r odad�rg�l�dzik l�bunkhoz.

- a kutya �s a gazda �sszeszok�sa, mennyit vannak egy�tt?. Kezdve az els� napokt�l, s�t�kt�l, kutyaiskol�t�l. Vagy �ppen ezek elhanyagol�s�t�l...

- mennyi id�re is szabad a gazd�nak egyed�l hagyni a kuty�t? Vagy mennyi az a kicsit t�bb, amire panzi�ba lehet adni? Nem sok… A kutya nehezen viseli az id� m�l�s�t gazd�ja n�lk�l. (Az udvarban: �s�s, s�r�s, sz�nyeg sz�tr�g�sa.)

- a kutya tan�t�sa is nagyon fontos, hogy mennyit jutalmazunk, ill. b�ntet�nk. A kutya depresszi�s, viselked�szavaros lehet, ha t�l sokat b�ntetj�k, vagy t�l sok dologt�l, term�szetes viselked�s�t�l tiltjuk el.

Ha ezeket �gy ahogy van siker�l megjegyezn�nk, �s �szben tartanunk (m�g sok m�s szab�llyal egy�tt), �s ezen fel�l m�g oda is figyel�nk r� (tudom, hogy nem k�nny�…),  akkor val�sz�n�leg sokkal k�nnyebb lesz remek -j�- kapcsolatban �ln�nk n�gyl�b� bar�tunkkal. A kuty�t�l hihetetlen szeretetet, odafigyel�st kaphatunk, �s olykor a gy�gyul�sban is seg�thet egy eb, ha a beteg kuty�s k�z�ss�geket l�togat meg (bizony�tottan hamarabb gy�gyul egy korh�zban fekv� beteg, ha kutyus ker�l mell�. Kiv�ve allergia eset�n…)