A szleng NETovábbja

 

     - Az „internet-szleng”-

 

(Elemző tanulmány és szógyűjtemény)

 

Készítette: Tasnádiné Rónaky Edit

                  és (fia): Muráth Péter

 

             

„… minden szó, minden mondat,

minden költészet mögött a

slang a rendhagyó csíráztató

erő, a beszédben a szabadság

élő bizonyítéka, s bizonytéka

az örök tiltakozásnak és

az örök termékenységnek.”

 

Ha nyelvünk mai (ezredfordulós) állapotát vizsgáljuk, nem maradhat el az informatikai technológia adta nyelvhasználati sajátosságok áttekintése. Az elektromos kommunikáció eszközeit ugyanis nagyon sokan sokféle céllal és módon használják. Az SMS és az e-mail ma már elterjedt, bevett érintkezési forma mind az üzleti, mind a magánszférában, akárcsak a közvetlen kapcsolattartás a világhálón keresztül.

          A jövő magyar nyelvhasználatát nagyban meghatározó korosztály tagjai – a mai  tizen-, huszonévesek – életének szerves részévé vált az elektronikus kommunikáció. Mivel ennek különböző eszközei – az internetes csevegés (chat), a villámposta (e-mail) és az írásos telefonüzenet (SMS) – egymással szoros kapcsolatban állnak (hisz lehet a netről SMS-t küldeni mobiltelefonra, villámposta-üzenetet továbbítani mobiltelefonról a netre, sőt akár a tévé teletext-oldalain üzengetni egymásnak SMS-sek segítségével), indokolt hát együttesen szemrevételeznünk őket. Hogy a fiatal korosztály nyelvhasználati szokásainak valóban meghatározó eleme az elektronikus kommunikáció, az is bizonyítja: ezek a srácok szinte állandóan a mobiltelefon vagy a számítógép billentyűit nyomkodják, meg az is, hogy „netnemzedéknek” nevezik magukat, és mások is őket.

Az internetes kapcsolattartás legelterjedtebb formái – az e-mail (villámposta) és a chat (csevegés) – tág teret adnak a kötetlen, oldott, baráti hangulatú „beszélgetésre” (Dolgozatunkban beszélgetést írunk, és ilyen igeváltozatokat: „mondja”, „szól”, de – termé- szetesen – az  írásos virtuális beszélgetésre utalunk.),  természetes és magától értetődő hát, hogy kialakul és igen nagy tért hódít saját jellegzetes szlengjük, annál is inkább, mert fő használóik – a fiatalok – amúgy is hajlanak a szlengre, és kerülik a kötött, száraz, „hivatalos” stílust, ami számukra a velük bizonyos mértékig szemben álló „felnőtt külvilágot” jelképezi.

Az e-mail esetében a szlengszavak, -kifejezések s a jellegzetes szlengstílus előfordulását és mértékét a levelező partnerek szlenghez való viszonya szabja meg. A netnemzedék – főként egymással folytatott – levelezését nagy mértékben jellemzi a szleng; s a gyors levélváltás, a gyakran azonnali reagálás gerjesztő hatású is lehet: szlenges levélre szlenges a válasz is. Eleve élőbb, közvetlenebb, keresetlenebb, pongyolább is a villámpostán küldött levél stílusa, mint a merített papírra gyöngybetűkkel írt, s borítékban, postán továbbított hagyományos levélé. Ha sürgős üzenetváltás történik, a szlengre jellemző rövidítések, szócsonkok is bekerülnek a levélbe; ha pedig ráérős a levélírás, a stílus közelít az élő beszédhez, s ez a csevegés eleve táptalaja a szlengnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy nem „kötelező”, hanem önkéntes a szleng használata a levélváltás két személy közti zárt világában.

De nem így a csetezés színhelyén! Bár bizonyos szobák, fórumok meghirdetett komoly programjain, ahova meghívnak köztiszteletben álló vendégeket is, a témákhoz és a vendégekhez igazodik a stílus – s ez az esetek egy részében nem, vagy kevéssé szlenges - a szabad csevegés szobáiban azonban lazán, oldottan folyik a csevej, s ez a dumaparti nem tűri a száraz, köznapi beszédet. Két alkalommal kísérletképpen megpróbáltunk cset-szobában szlengelemek és szellemesség nélkül hótt hétköznapian beszélni. Egyik alkalommal rövid úton felháborodva kizavartak minket a szobából. A másik esetben az ottani beszélgetők úgy  érzékelték, hogy komoly stílusunk irónia, amivel parodizáljuk a színtelen felnőttes szövegelést, s gunyorosan ebben a stílusban folytatták a beszélgetést.

Ezeken a csetezős színhelyeken igen fontos a szellemesség, a humor, a többiek elszórakoztatása, a gyors kapcsolás (mert aki lassú, lemarad), s a szleng tartozéka mindezeknek. A valós szóbeli érintkezés során a szlenghez kurázsi, vagányság kell, de a neten a kevésbé vagány is lökheti a sódert, mert az arca nem ég, a gátlásos, szorongásos kamasz is zavartalanul mondhat jópofaságot. Ezért aztán a csetezés közben tenyészik leginkább a szleng, itt növeszti legcifrább virágait, melyekkel aztán „feldíszíti” az e-mail-es, SMS-es üzeneteket is. Az internet-szleng részletes elemzéséhez tehát a csetezés szövegeit érdemes megvizsgálnunk.

A csevegő-szobák elnevezései egyaránt szolgálnak témamegjelölésre és hangulatkeltésre. Ez utóbbiban szerepet kap a szlenges fogalmazásmód, a csetezés alapszókincséből vett szó- és kifejezéskészlet, mely esetenként a cím egészét, máskor csak egy-egy részletét uralja: Boldog szülinapot!; Kira névnapi bulija; Skizók fóruma; Divatcuccok; Colos rulez; Mi a legkiábrándítóbb 1 csajban?; Kinek miért mi a nickje?; Tökjó könyvek, intelligencs ódalak; Tutira gáz dógok; RKCSK (Rettentő KUUUUUÚL Csávók Klubja); HNIC (Hibátlan Nők Interkontinentális Clubja). Ez utóbbi két szobacím szemlátomást nemcsak témamegjelölésre szolgál, hanem a szobába rendszeresen ellátogató fiatalok csoportjának közösségét nevezi meg. Az ilyenfajta névadásra jellemző a dicsekvés, a hetvenkedő önreklámozás, a „mi vagyunk a legjobbak”-életérzés hirdetése. Ám éppen az a tény, hogy mindezt a végtelenségig eltúlozva művelik, jó adag öniróniát is jelez, a nevet egy kicsit idézőjelessé teszi. Hiszen például a HNIC elnevezésből nyilvánvalóan túlzás a „hibátlan” jelző (hiszen mint tudjuk: hibátlan nő nem létezik), az interkontinentalitás büszke hirdetése pedig enyhén szólva is nagyképűség egy viszonylag szűk körű magyar társaság esetében. A szobák neve abban is segíthet, hogy az új érdeklődők bemérhessék: vajon melyik szobában fogadnák őket szívesen, hol csevegnek a hasonszőrűek.

Jellemző területe a szlengnek a csetes nevek világa. A cset-szobákba lépve ugyanis mindenkinek névre van szüksége. Ez a név a nick (az angol nickname = becenév szóból). Ennek megalkotására, kitalálására, kiválasztására nagy gondot fordítanak a fiatalok, mert ez minden egyes megszólaláskor megjelenik a képernyőn, és sok mindent elárul viselőjéről. Míg a szóbeli szlengben elsősorban másoknak adnak új nevet (becenevet, gúnynevet), s így nagyobb szerep jut az iróniának, a csúfolódásnak, addig a nick inkább egyéni ízlést, tetszést, vágyakat, nyelvi kreativitást tükröz. A szóbeli szleng tipikus csúfnevei (tonna-madonna, háj-báj, tömör-gyönyör, barom berci, szopott gombóc, pulykatojás) nick-ként nem fordulnak elő. Ha meg is csillan irónia a névadásban, inkább a kivagyiskodás a jellemzője: brutálróka, viperacica. Egy alkalommal egyik beszélgető így kommentálta névválasztását: RTK – A sok intelligenciát igénylő játékokban ( Half-life, Quake-sorozat, SIN) eccerűen rámragadt, hogy Ricsi the King (Ricsi, a király). Ezt ironikusan mondta, mert a felsorolt piff-puff játékokhoz igazán nem kell intelligencia. Gyakran választják híres emberek, sztárok, filmcsillagok keresztneveit, elterjedt „beceneveit” is maguknak a netezők. Ugyancsak sűrűn fordulnak elő jellemzően lányos, finomkodó, törékenységet sejtető nevek: felhőcske, esőcske, napsugár, mimóza, pimpuska. Ezek a leányka-nickek sokszor valóban törékeny ifjú hölgyeket takarnak, olykor azonban nem. A fenti pimpuska például egy hosszabb társalgás során – mikor a fiúk nagy része már jó ideje meglehetős hevességgel udvarolt neki – elsütötte: „különben szakállas pasi vagyok, és 98 kiló”. A játék pikantériáját és szépségét növeli, hogy ettől persze még lehetett ő akár 47 kilós sudárszép hajadon is; az igazságot mindörökre homály fedi. Van, aki a való életben egy gyakran előforduló, „hétköznapi” nevet visel, s ebben a játékban extrát keres: monalisa, ichtyosaurus, klementina; ugyanakkor akadt patinás családi és utónevű ismerősünk is, aki a neten direkt a Kovács Micike nevet választotta. Sokan eljátszanak az anonimitással az Anonymus nevet vagy annak valamilyen szójátékos változatát (annomini, annominimus) választva. A játékosság vezető szempont a névválasztásban is: az iszákos söröshordónak nevezi magát, a @ Bálint Csukás István Keménykalap és krumpliorr című regényének szereplőjét – Kukac Bálintot – idézi meg. Sokan használnak angol nevet: witch, witchy = boszorkány,boszi, fireflower = tűzvirág, king = király, Queenelisabeth = Erzsébet  királynő, gagman = ötletember, jollyjoker, dancemaster = táncmester; s jellemzőek az angol-magyar keveréknevek is: apuabest = apu a legjobb, zoliaking = Zoli a király, E-Lona = Ilona,  lionkölyök = oroszlánkölyök, Dawnpiri = Hajnal Piri (feltehetően itt valódi vezetéknevét – a Hajnal-t – fordította angolra a névadó).

Ahogy a nick-ek megválasztásában, úgy az egész internetes szlengben szinte természetes az angol nyelv használatának népszerűsége, hiszen ez az internet hivatalos, nemzetközi nyelve, s a számítógépezők óhatatlanul találkoznak angol szavakkal, kifejezésekkel, és magától értetődően szlengesítik őket: játszani kezdenek különös hangalakjukkal, írásképükkel, helyesírásukkal, magyar toldalékokkal látnak el angol szavakat, kihasználják az idegen nyelv nyújtotta humorforrást. S ez ritkán megy az érthetőség rovására, hiszen a netgeneráció tagjainak zöme ért angolul. Ez kiderült akkor is, mikor a fireflower néven bejelentkező lányt a többiek így üdvözölték: Szia, tűz!; Hali, tűzvirágom!

Sok sajátos szójátékra ad alkalmat a net „ékezetlensége”. A Héra G. nevű felhasználó vezetékneve az ékezethiány miatt először hera volt, s ebből alakult ki aztán a – ma is használatos – here-névváltozat. (Kellően pikáns az illető e-mail címének kezdete: here, kukac..). Nehéz komolynak maradni a Csiszar (Csiszár) név olvastán is, itt az ékezet hiánya önmagában (minden újabb változtatás nélkül) is humorforrás.

Akadnak résztvevők, akik nem maguk választják meg nick-jüket, hanem azt – a chat-szoba hierarchiájában betöltött vezető szerepük miatt – a többiektől kapják. A szobaparancsnokot és annak „helyettesét” a társaság mindenhatónak, illetve félistennek szólítja, ők maguk pedig – nemüktől függően –  a mama, papa; mami, papi; mammy, pappy nevet használják.

A cset-nevek nem kerülnek „anyakönyvbe”, viselőik gyakran változtatják őket – pillanatnyi hangulatuknak, napi humor-szintjüknek vagy az éppen meglátogatott szoba divatjának megfelelően. Így lesz petikirályból petyafülű vagy hanc úr. Néha a csetező  a számítástechnika köréből választ nevet, erre példa az Error 296 (296-os számú hiba) és a Kurzor nick.

A nevek megválasztásában nyomon követhető a villámgyors alkalmazkodás és egymás humoros túllicitálásának képessége is. Egyik szobába András atya néven jelentkezett be egy személy. Erre egy másik azonnal a Kilog atya (kilógatja) név választásával reagált (beilleszkedve az atya-szerepbe, de egyúttal élve is egy szójátékkal), s utána olyan stílusban társalogtak, amelybe belefért a katolikus egyházi köszönések, szövegek, szertartási szokások szellemes, de nem bántó profanizálása is:

< András atya > Pax vobis cum !

< Kilog atya > In aeternum !

< Angyal lány 22 > Dobjál atya, egy kv-t (kávét) !

< Orsi > Pá, atyám !

< Kilog atya > Kilog atya behajít egy vödör kv-t a tömegbe, majd áldást osztva elindul mise-konyakért.

< András atya > Pssssszt ! Egyházi titok !!!!

< Angyal lány 22 >  Na, én kiszállok. (Ennek a szónak is van külön humortöltete több jelentése miatt: éppen az angyal száll ki – szárnyakon.) Áldásom rátok !

< András atya > Mit éreznétek, ha a partneretek leszbizne ?

< Kilog atya > Az enyém biszex…És látá az Úr, hogy az jó…:))))))

A beszélgetésrészlet jól mutatja, hogy a két botcsinálta atyának és az angyalnak megvolt a megfelelő műveltsége, intelligenciája és stílusérzéke a választott témájú társalgáshoz. Orsi ismeretei hiányosak voltak ezen a területen. A misebor helyett írt mise-konyak pedig feltehetően Kilog atya egyéni ízlésére utal.

A csetezés kivétel nélkül mindig tegeződve történik. Eleve tegező stílusban készülnek a társalgás technikai tudnivalóit és illemszabályait – rendkívül udvarias stílusban – ismertető útmutatók is. Elmaradhatatlan a szobákba bejelentkezéskor a beköszönés, amelyhez általában megszólítás is kapcsolódik. Rendszerint globálisan köszönnek a belépők: Szia, mindenki!; Helló mindenkinek!; Üdv mindenkiNET!; Sziccs, haverok!; Heló, csajok!; Hali, csajszik!; Szasztok, srácok!; Császtok, csávók!; Üdv babyk!; Hi, atyafiak! Ha már több alkalommal vesz részt valaki ugyanannak a szobának csevegésében, név szerint is illik köszönnie a bentlévőknek, hiszen ők már ismerősei. Aki elbizonytalanodik a beszélgetők kilétét illetően, ilyet mond: Kedves Nemtomki! Igen gyakori a Hi! és a Szia! köszönés, ez utóbbi főként Szija változatban: Szija, Mirjam!, de a szóbeli szleng minden köszönési formulája előfordul a neten is. A köszönést követően fel szoktak tenni tájékozódó kérdést is: Na, mi az ábra? Huntartotok a rizsázásban?, s aztán bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Ha egy időre kimegy valaki a szobából, jelzi: gtg (az angol got to go = mennem kell kifejezés kezdőbetűs rövidítésével), s rendszerint ezt is hozzáfűzi: brb (az angol be right back = rögtön jövök kezdőbetűs rövidítésével). Esetenként meg is indokolja távollétét, pl. az eufemizáló call of nature = hív a természet kifejezés kezdőbetűiből alkotott con betűszóval. Ha visszajön, jelzi, rendszerint így: re vagy rere (a returned rövidített változatával): Re, dudez! A többiek reagálnak erre, a leggyakrabban ezzel fogadják: wb (welcome back = üdv. újra). A beszélgetésből adott napon végleg kilépve elköszönnek, rendszerint jelezve, hogy a későbbiek során majd folytatódhat a csevegés. Ilyeneket mondanak: CU (See you = Viszontlátásra), CUl8r (See  you later = Viszontlátásra később); Na, szijasztok, további jó csatot ! Esetenként búcsúpuszit érzékeltetnek: Cuppp! Pussz! Pusszantalak titeket!

Gyakoriak az érzelmet, értékítéletet, véleményt kinyilvánító szavak, kifejezések – nagy túlzásokkal. Ez a hajlam a felnagyításra és az érzelmi telítettség eleve jellemző mindenféle szlengre. Az elismerésnek például az idegen eredetű kúl (és alakváltozatai: cool, kewl, ql), rulez (és alakváltozatai: rules, rulz,rulZ, rewlz), korrekt, bombasztik, szuper mellett a magyar nyelvű király, sirály, csúcs, kassa, kóser, klafa, kafa, fasza, bombajó, bejön, nagyon bejön, vállalja, odafigyel, buli, tökjó és a „keverék” csúcsszuper, tutijó, ott van a toppon kifejezésekkel adnak hangot. (Ezek közül a bombasztik(us) használata azért okozhat zavart, mert bár ez a szó az angolban bombajót jelent, a magyar köznyelvben ugyanezzel a hangalakkal terjedt el német közvetítéssel a perzsa nyelvből hozzánk került „fellengzős, üres” jelentésű szó.) Ezekkel a szavakkal, kifejezésekkel ilyenféle mondatokat találunk a neten: Vótatok mán a bícshauszba ? Baromi Ql!; Ez a csati nagyon bejön nekem!; A somlói galuska ott van a toppon!; Apáám! Tökjók ezek a nevek!; Az a tegnapi tequila kurvára odafigyelt! Az elmarasztalást, elítélést, negatív értékítéletet pedig leggyakrabban így fejezik ki: pocsék, ócska, fing, szar, szahar, tökszar, töxar, szarügy, gáz, irtógáz, oltári gáz, tökgáz, ótvar, nem jön be, nem vállalja, készen van, teljesen készen van, unkúl, unrulez, rohadt, a szar.huról lett letöltve. Mondatba foglalva: Az idei nyár irtógáz. Csöpög a víz, mállik a vakolat, az egész ház a szar.hu-ról lett letöltve. Töxar lett a Zoli új websajtja. Ez a hapi teljesen készen van, semmi buliba nem van benne.

            A társalgásban jelentős szerep jut az egymást tréfásan eufemizálva ledorongoló mondatoknak, az ún. beszólásoknak. Mivel ezeknek fő mozgatórugója a törekvés egymás túllicitálására, az ilyenfajta mondatokból gyakran egész sorozatok születnek:

Kevés vagy, mint

                            árvaházban a szülői értekezlet.

                        Balaton-szeletben a hullámzás.

                        dobostortában a ritmusérzék.

                        hóemberben a vérkeringés.

                        lakatlan szigeten a tömegverekedés.

                        lócitromban a C-vitamin.

                        kempingsajtban a sátorvas.

mackósajtban a brummogás.

sivatagban a szökőkút.

sündisznóban a dauer.

térdkalácsban a mazsola.

törökmézben a janicsár.

turistaszalámiban az idegenvezető.

vöröshagymában a proletár öntudat.

zokniban a friss levegő.

mikrosoft-egérben a sajt.

apple-ben az almamag.

windowson a firhang.

Ezekkel a képszerű, szemléletes kifejezésekkel intik le nagyképű „szobatársaikat” a netezők. Ugyanígy figyelmeztetik egymást arra, hogy nehogy már fordított világrend legyen, azaz:

            Nehogy má’

                        az állomás fütyüljön a vonatnak!

                        a banán hámozza a majmot!

                        a befőtt tegye el a nagymamát!

                        a csík húzza a repülőt!

                        a fagyi visszanyaljon!

                        a farok csóválja a kutyát!

                        a légy fújja a chemotoxot!

                        a lekvár főzze meg a nagymamát!

                        a morzsa vigye a hangyát!

                        a nyúl vigye a puskát!

                        a pompon lóbálja a sapkát!

                        a rács rázza a majmot!

                        a rőzse vigye az anyókát!

                        a sonka köpje be a legyet!

                        a tészta gyúrja a nagymamát!

                        a vakolat verje le a kőművest!

                        a kurzor mozgassa az egeret!

                        a program fagyassza le a vírust!

Esetenként durva szöveggel elküldik egymást:

                        Húzzál innen a sunyiba!

                        Húzd a csíkot gyorsan!

                        Lépj olajra!

                        Takarodj innen, indul a buszod!

                        Elmehetsz a p.hu-ba!

                        Tűnj innen a gay.hu-ra!

                        Kapd be az f.hu-mat!

 

E mondatsorozatok utolsó két-három példájában a csetező kifejezetten a számítástechnika szakkifejezéseivel játszik.

Bejövéskor és távozáskor gyakran írnak magukról egyes szám harmadik személyben: Megjött a király!; Micike most el, mer éhes, de mingyá jön.; Totó álmos, lefekszik. Ennek oka, feltehetően az, hogy így az illető neve nemcsak a fejlécen, hanem az érdemi szövegben is megjelenik, s ebből a többiek azonnal tudják, ki beszél.

            A csetezés nyelve egyébként is gyakran agrammatikus, a beszélők sokszor a hagyományos eset-, szám-, személy- és módmegjelölésnek fittyet hányva állítják össze mondataikat. Valaki például így magyarázta el egy segítő program használatát: „Játék CD-t betesz, elindít, játszik, ha elakad, CD-t kivesz, PC-ZED CD-t betesz, elindít, szövegfile-t kinyit, problémás részt megkeres, elolvas, CD-t kivesz, játék CD-t visszatesz, játszik…” Az ilyenfajta „stílus” kialakulásába feltehetően belejátszott a drámaírók instrukcióinak, illetve a taxisok CB-zsargonjának nyelvezete is, pl.: Lear (balra el); Megan (feldúltan ki); 15-ös térről el, utassal. Valamennyi esetben az egyértelmű közlemény minél rövidebb, gyorsabb megfogalmazása a cél, nem a cizellált stílus.

            A felsorolt bemutatkozási, megszólítási, érdeklődési, véleménynyilvánítási, segítségadási formulákon túl egy-egy szoba adott témája hívja elő a beszélők memóriájából vagy fantáziájából ( idézteti föl vagy alkottatja) az odaillő szleng-szavakat, kifejezéseket, melyek közül  a leggyakoribbak a mellékelt szójegyzékben szerepelnek. E szavak, kifejezések alkotási módja megegyezik az általános szleng születésekor megszokott változatokkal. Gyakori, hogy jelentésátvitellel a köznyelvben meglévő szavakat kezdik használni új jelentésben, s ezzel az adott jelenséget, dolgot is újranevezik. Ha azt írja valaki a cset-szobában egy beszélgetőtársának – akit a valóságban is személyesen ismer – , hogy: Láttalak tegnap, NBI-es a tollad!, a megszólított is és a többi beszélő is érteni fogja, hogy ebben  a szövegösszefüggésben a toll szót a haj, hajviselet, frizura jelentésben használta a beszélő – ezzel a szóval újranevezve a hajviseletet. A szóképzés legváltozatosabb formáival is születnek új szavak, a kicsinyítő képző használata a leggyakoribb: progi, cseti, privi. A szóösszetételek közül a metaforák alkotásában hasonlít leginkább a szlengbeszélő szóteremtése a költőéhez: aszfaltpattanás, papírjaguár (Trabant), nyuszibusz, egérkamion (kis Polski), fűrészporraktár (a buta ember feje). A szóalak megváltoztatásának sokféle formája hoz létre játékos változatokat. Közülük a szócsonkítással, rövidítéssel, hosszabb kifejezések szavainak kezdőbetűiből alkotott betűszókkal, különböző írásjelek, számok, műveleti jelek összevegyítésével él elsősorban az internetes szleng, hiszen célja a rövid, gyors – mégis játékos, ötletes – közlés. Forrásai még a szlengnek a különböző idegen nyelvek. Közülük – érthetően – az angol nyelvi átvételek a leggyakoribbak az internetes szlengben – lévén annak szaknyelve az angol. A szleng-kutatók közül sokan úgy vélekednek: a szleng szókincsbeli (vokabuláris) jelenség. Már az eddig felsorolt net-szlenges példák is mutatják, hogy ennél sokkal több: sajátos mondatszerkesztés, rendhagyó grammatika, egyéni szövegalkotás, metaforikus nyelv, különleges – olykor bizarr – stílussal és alpári pátosszal is élő hétköznapi poézis.

            Nézzünk meg két – net-ről vett – mondatot!

Az egyik:

­-      „ …. az ilyen generátor progikban az a gáz, hogy rettenetesen redundáns kódot állítanak elő. Kitisztogatni: agyhalál.”

A másik:

-      „ Csak úgy kipattant a parányi agyamból, ugyanis genetikailag belém van programozva.”

Az első mondatban mindössze két szlengszót találunk, a másodikban egyet sem (!), sajátos szerkesztésmódjuk, hangulatuk, spontán szellemességük mégis egyértelműen szlengjelenséggé teszi őket.

Ugyanez történt a következő – s ugyancsak az interneten megjelenő – hírrel is:

CSETES KANOK MENNI PRÁGA.

Ez a mondat egyértelműen felidézi szerkezetével a „Leningrád coffboys menni Amerika” filmcímet, amely nyelvi megformáltságában is utal a menő helyeket elözönlő kelet-európai fiatalok nem-adekvát viselkedésére, a kétféle kultúra groteszk ütközésére.

            Annak illusztrálására, hogy az internetes szleng sem pusztán a szavak szintjén nyilvánul meg, nemcsak mondatok, hanem teljes szövegek, beszélgetés-részletek is szolgálhatnak. Az alábbi csevegésben – viszonylag kevés szlengszó mellett – a net-szleng szinte minden sajátossága megfigyelhető:

 

< Itt a Rettentő KÚÚÚÚÚÚL Csávók  Klubja!

<apu> RKCSK rulez!

<Candle>Elrettentően kúúl csávók vagyunk!

<tondaff> kulcsávó vagyok a javábúúú iszok szivok bulizok nőzök de csak éssze

<candle> nagylevegő    hhhh    KÚÚÚÚÚL   upsz…pardon…. :-)

<tondaff> a következő míting (meeting=találkozó, összejövetel) Vargesztesen lesz

<felhocske> kisszivem és hun van az a Vargesztes léccike magyarazd el vagy irja man egy  

   webcimet ahol neghézhetem magamnak meg asse tudom melyikutcahányszám

< tondaff> kicsi bogaram (bogi most nem te) tudod merre van Tatabanya legközelebb  

   használd a pici szadat vagy az ujjacskaidat (értsd: a kérdezéshez és a térképen kereséshez)
<felhocske>mire használjam az ujjacskaimat meg a pici szamat? szeretned?

<tondaff>hat kiprobalnam 1x  kicsi galambocskam csak felek hogy nagyon megszoknam

<felhocske> na ettol nem ½ ned

<apu>na itt nem omlengeni gyerekek :-)))